O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

Rozsda-szakadék

  

    - természeti környezet -

A Rozsda-szakadék a Bihar-hegységben, 1400 méter magasan a Ţapu és a La Morminți csúcsok között található. A Rozsda-szakadék, vagy más néven Rozsdás árok hatalmas vízmosás, nevét a kőzetének jellegzetes, vöröses színéről kapta. Az Erdélyi-középhegység Natúrpark (Parcul Natural Apuseni) területének része, a Száraz-patak vízgyűjtőjéhez tartozik.

Történet

A Rozsda-szakadékot az eróziós folyamatok, a vörös agyag kimosódása formálta rozsdabarna színű, nagy kiterjedésű árokká – szakszóval suvadássá. A suvadás, vagy lejtőcsuszamlás a vastag homokréteg rendszerint vékonyabb agyag- és márgarétegekkel való váltakozásaikor keletkezik. Ehhez a felépítéshez társul a gravitáció. Mivel a homokréteg vízáteresztő, a rajta könnyen átszivárgó víz átnedvesíti és csúszóssá teszi az alatta levő agyagfelületet, és bekövetkezik a suvadás. A hegy „sebhelye” ez, az erózió ma is dolgozik. A suvadás széleihez ne menjünk közel!

A Száraz-völgyben valamikor nemesfém-érc kitermelő bányatelep volt, ami szintén hozzájárulhatott a vonalas eróziós formák kialakulásához. A Rozsda-szakadék 600 m széles, mélysége meghaladja a 100 métert. Növényvilágát 1000–1700 m között a tűlevelű erdők szintje határozza meg. A szakadékot sűrű fenyőerdő veszi körül, tipikus növényei a fenyőfélékhez tartozó lucfenyő (Picea Abies), ezüstfenyő (Picea Glauca), vörösfenyők (Larix), valamint az áfonya (Vaccinium Myrtillus) és a zuzmók (Lichenophyta).

A Rozsda-szakadék az Erdélyi-középhegység (vagy Erdélyi-szigethegység) egyik kedvelt úticélja. Innen mintegy 4 kilométerre fekszik a Flóra-rét, melyből a Galbina-szirt emelkedik ki.