O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-
2018.12.01-2020.12.31.
ROHU-161
Világosi vár
– épített környezet –
Története
Egyes feltételezések szerint a vár már a 12. században létezett, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. Kalandos története során sokszor cserélt gazdát.
1390-ben Zsigmond király Sárói László temesi ispánnak adományozta, a következő évben azonban más birtokokért cserébe visszavette,
1444-ben kapta meg Hunyadi János, akinek halála után a várat Mátyás örökölte, de Mátyás átengedte Szilágyi Mihálynak – később Mátyás saját várába záratta a neki nem engedelmeskedő Szilágyit.
1514-ben Dózsa György serege foglalta el, majd Szapolyai János kezére került. Ő 1526-ban Czibak Imre váradi püspöknek adta.
1566-tól török uralom alá került, amely alól 1693-ban Sigbert Heister tábornok szabadította fel az ekkor már igen leromlott állapotú várat,
1755-ben Bohus Imre vásárolta meg; köveit kastélyának építésére használta fel,
az 1784-es parasztfelkeléskor a hatalom ágyúval leromboltatta a vár maradékát, hogy az ne nyújthasson menedéket a felkelőknek.
Tudtad-e?
- Szilágyi Mihály raboskodásáról Vörösmarty Mihály írt költeményt Szilágyi a világosi várban címmel.
- A királyok szerettek a híveiknek várakat és földeket adni, így biztosítva, hogy a későbbiekben is megkapják a támogatásukat.
- A várnak ma még helyenként több emeletes falai állnak, romjai mellől csodálatos kilátás nyílik az Alföldre és a környező vidékre.
Karzcag Á. – Szabó T.: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 497-498.
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 38-41