O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

Világosi vár

 

                                – épített környezet –

Története

Egyes feltételezések szerint a vár már a 12. században létezett, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. Kalandos története során sokszor cserélt gazdát.

1390-ben Zsigmond király Sárói László temesi ispánnak adományozta, a következő évben azonban más birtokokért cserébe visszavette,

1444-ben kapta meg Hunyadi János, akinek halála után a várat Mátyás örökölte, de Mátyás átengedte Szilágyi Mihálynak – később Mátyás saját várába záratta a neki nem engedelmeskedő Szilágyit.

1514-ben Dózsa György serege foglalta el, majd Szapolyai János kezére került. Ő 1526-ban Czibak Imre váradi püspöknek adta.

1566-tól török uralom alá került, amely alól 1693-ban Sigbert Heister tábornok szabadította fel az ekkor már igen leromlott állapotú várat,

 1755-ben Bohus Imre vásárolta meg; köveit kastélyának építésére használta fel,

az 1784-es parasztfelkeléskor a hatalom ágyúval leromboltatta a vár maradékát, hogy az ne nyújthasson menedéket a felkelőknek.

Tudtad-e?

  • Szilágyi Mihály raboskodásáról Vörösmarty Mihály írt költeményt Szilágyi a világosi várban címmel.
  • A királyok szerettek a híveiknek várakat és földeket adni, így biztosítva, hogy a későbbiekben is megkapják a támogatásukat.
  • A várnak ma még helyenként több emeletes falai állnak, romjai mellől csodálatos kilátás nyílik az Alföldre és a környező vidékre.
     

Karzcag Á. – Szabó T.: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 497-498.
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 38-41

https://varak.hu/latnivalo/index/1278-Vilagos-Var/