Máriaradna

                                                                                                  - épített környezet; kulturális örökség -

Története

Romániában, Arad megyében, Lippa (Lipova) város közelében található zarándokhely. Máriaradna (Radna) a Mária-kegyhelyek egyike, fontos búcsújáró hely. A templom mai, barokk stílusú épülete a 18. század második felében épült, azonban a kegyhely története a 16. századra nyúlik vissza. A templom helyén 1520-ban egy özvegyasszony emeltetett kápolnát, amely 1695-ben leégett.

A máriaradnai csodát a török pusztítás idején az egykori kápolnát elpusztító tűzvészben épségben maradt Szűz Mária-kép jelenti. Az esemény emlékét gazdag legendárium őrzi, melynek elengedhetetlen része a radnai Szűz Máriának tulajdonított csodák számontartása.

Az olaszországi nyomdából származó, Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázoló  kegyképet 1668-ban egy idős bosnyák férfi adományozta a ferences szerzetesek radnai kápolnájának. A napjainkban is tisztelt, csodatevő kegyképen Mária látható a kisdeddel. Az 1695-ös lippai várostrom során a török gyújtogatásban elégett templomi kegytárgyak közül a papírnyomat épen került ki a kápolnából. A monda szerint a csodatevő képet egy török szpáhi lóháton elindulva újra megpróbálta megsemmisíteni, azonban a lovának patája megbotlott egy kőben, a török pedig meghalt. A kő ma is látható a templom belső oldalába falazva.

A csodás történeteket az 1708-ban Aradon kitört pestisjárvány hívta életre. Az aradi városi tanács okirata említést tesz egy haldokló nő, Bummer Mária utolsó mondatáról, melynek értelmezése szerint a pestisjárványnak csak a radnai búcsújárás vethet véget. Az első búcsújárást már 1709-ben megszervezték, ezt követően megszűnt a pestisjárvány. A Dél-Alföldről, Bánságból a zarándokok Kisasszony napján (szeptember 8.) keltek útra. Máriaradnát mint hivatalos kegyhelyet az egyház 1750-ben ismerte el.

1992-ben II. János Pál pápa a máriaradnai kegytemplomnak basilica minor, azaz kis székesegyház címet adományozott.