O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

Máriaradna

                                                                                                  - épített környezet; kulturális örökség -

Története

Romániában, Arad megyében, Lippa (Lipova) város közelében található zarándokhely. Máriaradna (Radna) a Mária-kegyhelyek egyike, fontos búcsújáró hely. A templom mai, barokk stílusú épülete a 18. század második felében épült, azonban a kegyhely története a 16. századra nyúlik vissza. A templom helyén 1520-ban egy özvegyasszony emeltetett kápolnát, amely 1695-ben leégett.

 

A máriaradnai csodát a török pusztítás idején az egykori kápolnát elpusztító tűzvészben épségben maradt Szűz Mária-kép jelenti. Az esemény emlékét gazdag legendárium őrzi, melynek elengedhetetlen része a radnai Szűz Máriának tulajdonított csodák számontartása.

Az olaszországi nyomdából származó, Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázoló  kegyképet 1668-ban egy idős bosnyák férfi adományozta a ferences szerzetesek radnai kápolnájának. A napjainkban is tisztelt, csodatevő kegyképen Mária látható a kisdeddel. Az 1695-ös lippai várostrom során a török gyújtogatásban elégett templomi kegytárgyak közül a papírnyomat épen került ki a kápolnából. A monda szerint a csodatevő képet egy török szpáhi lóháton elindulva újra megpróbálta megsemmisíteni, azonban a lovának patája megbotlott egy kőben, a török pedig meghalt. A kő ma is látható a templom belső oldalába falazva.

A csodás történeteket az 1708-ban Aradon kitört pestisjárvány hívta életre. Az aradi városi tanács okirata említést tesz egy haldokló nő, Bummer Mária utolsó mondatáról, melynek értelmezése szerint a pestisjárványnak csak a radnai búcsújárás vethet véget. Az első búcsújárást már 1709-ben megszervezték, ezt követően megszűnt a pestisjárvány. A Dél-Alföldről, Bánságból a zarándokok Kisasszony napján (szeptember 8.) keltek útra. Máriaradnát mint hivatalos kegyhelyet az egyház 1750-ben ismerte el.

1992-ben II. János Pál pápa a máriaradnai kegytemplomnak basilica minor, azaz kis székesegyház címet adományozott.

 

Tudtad-e?

  • A búcsújáróhelyek létrejötte a legtöbb esetben a nép különböző látomásaihoz, csodáknak vélt eseményekhez kötődik
  • A búcsújáró helyen elmondott imádságtól sokan gyógyulást, vágyaik teljesülését remélték
  • A búcsújáróhelyek eredete többnyire a középkorba nyúlik vissza, sok azonban a 18. században keletkezett
  • Máriaradna kultusza a 18. század elején pusztító pestisjárványok idején erősödött
  • A szegedi nagytájon egykor úgy tartották, addig nem volt illendő sem legénynek, sem lánynak házasságot kötni, amíg meg nem járták a radnai búcsút
  • A búcsújáró helyeken a fogadalmi, illetve hálaadományképeket és -szobrokat imameghallgatás reményében hagyták a hívek
  • A zarándokok gyógyulását hálatáblák jelzik. A Radnán élő, katolikus többségű magyarok mellett román, német, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek is magukénak érzik a kegyhelyet, így a táblákon gyakran hét nyelven örökítik meg hálájuk jelét

1980 Bálint Sándor: Radna. In: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978-79/2. Szeged, 383- 399.

2013 Szabó Magdolna: Alsóváros, jámbor város. In: Szöged hírös város. Újrahasznosítható hagyományaink. Kiállítás vezető. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 54-58.

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-998.html

http://www.bucsujaras.hu/mariaradna/

https://www.magyarkurir.hu/kulhoni/megaldottak-felujitott-mariaradnai-kegytemplomot-es-kolostort

1990 Harangozó Imre: Radna fényes csillaga. A máriaradnai búcsújárásról és az újkígyósiak radnajárásáról. Újkígyós

http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/harangozo/radna2.htm

https://www.mariaradna.com/hu/toertenet