Lippa; török bazár

                               – épített környezet –

A török bazár Lippa központjában található műemlék, a város fölötti oszmán uralom emléke.

Története

Lippa városa összesen 148 évig állt török uralom alatt: 1552-tól 1595-ig, valamint 1613 és 1718 között. Buda 1541-es török bevétele után a szultán parancsára itt élt közel egy évig Izabella királyné a gyermek János Zsigmond királlyal. 1551-ben Erdély a Habsburgokhoz került; ekkor Mehmed beglerbég vette ostrom alá Lippát, melyre válaszul a többségében szerb lakosság harc nélkül átengedte a várost és a várat. Fráter György még visszafoglalta, ám őt a Habsburgok megölették. 1552-ben Temesvár elestének hírére Aldana spanyol várparancsnok megfutamodott, így ismét török kézre került, szandzsákszékhely lett. 1595-től az erdélyi fejedelmek többször visszafoglalták a várat, 1686-ban a véreskezű császári generális, Caraffa vette vissza néhány évre, de 1690-ben ismét a törökök kezére került. A karlócai békekötés (1699) után a szultán lerombolta az ostromok során súlyosan megrongálódott várat.  Csak 1717-ben került végleg a Habsburgok fennhatósága alá, akik porig romboltatták a maradványait. A vár már a múlté, de az árkádos bazársor Lippa belvárosában tanúskodik a másfél évszázados török uralomról. Az egyedülálló értéket képviselő épület műemléki védettség alatt áll.