Borosjenői várkastély

                                   - épített örökség -

Története

A borosjenői vár első írásos említése castri Jeneu néven 1295-ből maradt fenn. Az akkori királyi várat az elkövetkező évszázadokban többek között a Losonczy család, János Zsigmond, Borbély György karánsebesi bán birtokolta, a törökök 1566-tól 1595-ig uralkodtak felette. A jelenlegi várat 1645-1652 között a Rákócziak építették. 1660-ban a Borosjenőn áthaladó Evlia Cselebi török utazó a következőképpen írta le az erődítményt: „E városon belül, a várban csinos kis váracska [...]. Négy szögletén deszkatetejű négy erős torony van, mely falának szélessége húsz láb. E belső várnak egy nyugatra néző kapuja van, ennek árka is tele van folyóvízzel.”

Az 1848-49-es szabadságharc fontos történelmi eseménye fűződik hozzá: 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly, vértanú tábornok itt adta meg magát az orosz Rüdiger tábornoknak. A sokáig Erdély legfontosabb végvárai közé tartozó épületet 1885 után honvéd kaszárnyának használták, a II. világháborút követően pedig kisegítő iskola és nevelőintézet működött itt fogyatékkal élő gyerekek számára. Utoljára a '70-es évek elején újították fel. A reneszánsz stílusban épült, szabályos alaprajzú, négy sarokbástyás várkastély teljes körű felújítására 2019 nyarán nyílt lehetőség: a tervek szerint a megújult műemlék kulturális rendezvényeknek ad majd helyet.