Menyháza, Tündérrózsa-villa

                                     - épített örökség -

Története

1597-ben említik elsőként a település hőforrásait, melyeket a törökök is használtak. A falu a borossebesi uradalomhoz tartozott, amelyet 1891-ben gróf Wenckheim Frigyes vásárolt meg. Az új tulajdonos nagyszabású fejlesztésekbe kezdett: a  bányászat és kohászat fellendítése mellett 1895 után  az akkor már gyógyvízűnek nyilvánított hőforrások kihasználására fürdőházat és szabadtéri medencéket építtetett. Az igényesen kiépített fürdőtelep hamar kedvelt pihenőhellyé vált: a vendégek a két szabadtéri, vörösmárvány medencében fürödhettek, melyek meleg vizéről artézi kút gondoskodott. A fenyőkből és hársfákból kialakított park néhány fája még ma is látható, esténként pedig Borosjenőről fogadott cigányzenekar szórakoztatta a vendégeket. A fürdőtelep területén az aradi elit sorra építtetett magának villákat. A Pallas lexikon így írt a vidékről. “A község közelében kies völgyben fekszik a Menyházai fürdő, melynek 32,6 C.-fokú tiszta hévvize 5 tükörfürdőt táplál; a fürdővendégek rendelkezésére 18 lakószoba áll.” A Monyásza-patak felduzzasztásával létrehozott csónakázó tóba Wenckheim Frigyes tündérrózsa fajt (Nymphae thermalis) telepített; a fürdő központi épülete így kapta a Tündérrózsa-villa nevet. Az épület erkélyes homlokzata helybeli, csiszolt vörös márványból készült. A földszinten voltak a fürdőhelyiségek, valamint egy 300 személy befogadására alkalmas vendéglő.  Ma már csak romos állapotában látható az oszlopos bejáratú, homlokzatán Menyháza címerét viselő épület.