Dézna vára

- épített örökség -

Az Aradtól 95 km-re fekvő településen egykor rómaiak és kelták is éltek. A falu fölé emelkedő, 389 méter magas hegy tetején áll a napjainkban romokban heverő vár.

Története

A várat az írott források már 1318-ban említik. 1387-ben a Losonczyak kapták meg az uradalmat, 1574-ben a várat elfoglalták a törökök, és kisebb megszakítással 1693-ig birtokolták. A monda szerint a borosjenői pasa részére a várban elzárt száz leány a puskaporos kamrát meggyújtva, a várat magukkal együtt a levegőbe röpítette. Tény, hogy 1693-ban Borosjenővel együtt Dézna is magyar kézre került, de akkor vára már romhalmaz volt.

Czárán Gyula, a neves turisztikai szakíró a vár további szerepéről eképpen írt: „Az ötvenes évek végén lejött ide Déznára Jókai, barátját Török Gábort, Arad megye egykori alispánját s országgyűlési követét, meglátogatni, s innen indultak ki az erdélyi Érczhegységben tett körtúrájukra, mely utazás élményeit Jókai azután a vasárnapi Újság hasábjain "More patrio" név alatt örökíté meg. Mielőtt azonban útra keltek volna, néhány napot töltött itt a csendes idilli magányban a költő; élénk képzelőtehetségét megkapták a letűnt századokról mesélő romok, s egy történeti elbeszélés tárgyává tette azokat, amelynek a déznai vár képezi színhelyét, a Kurbán bég cím alatt szintén a Vasárnapi Újságban látott azon időtájt napvilágot”.

Jókai az elrabolt száz leány mondáját dolgozta fel az újság olvasóinak Kurbán bég című novellájában.