O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

A Komáromy-kúria

                       

                              - épített környezet -

 

Az impozáns kastély az Árpád-kori Ottomány község határában, domboldalon helyezkedik el. A kastély-kúria és épületegyüttesei az 1600-as évek végétől a XIX. század második feléig a Komáromy család tulajdonában voltak.

A helyiek emlékezete szerint a kúria melletti park a világ minden tájáról származó, különleges növényekkel rendelkezett. Istállói az építés korát meghaladó technológiával voltak felszerelve. A kastélyba és az istállóba 100 méter hosszú alagúton át érkezett a forrásvíz.

A Komáromy-kúriában ma öt kiállítótér, és konferenciaterem működik. A kúria dendrológiai parkja látogatható.

 

Története

Az 1800-as évek második felében a birtok a Komáromy család után Várady Szabó Lajos debreceni kereskedő tulajdonába került. A II. világháborút követően itt kapott helyet a TSZ központja és az iskolai napközi otthon.

Az épületnek két széles főbejárata van. Falai égetett agyagtéglából épültek, közel egy méter vastagok. A cselédszárny a főépülettől keletre található. A régi uradalmi gazdasági épületek dombba vájt helyiségek, a kúria előtt, a gazdasági udvarban helyezkednek el. Itt kapott helyet az istálló, a kocsiszín és a takarmánytároló is.

A felújított kúria termeiben rendezett kiállítások betekintést nyújtanak a Komáromy család mindennapi életébe, megismerhetjük a helyi református templom és a község történetét. Külön kiállítás reflektál az ember tájformáló tevékenységére, miként változott meg a lápi élet, a Sebes-Körös, a Berettyó és az Ér növény-és állatvilága, valamint a hagyományos gazdálkodás.

 

 

 

Tudtad-e?

  • A kúria szó jelentése nemesi udvarház
  • A hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc is megpihent itt
  • A kúria gazdasági épületei részben a föld alatt találhatók, ezért a helyiek kazamatának is nevezik. A kazamata eredetileg a várak, erődök föld alatti védelmi helyisége volt.

Hajnal Albert: Menyháza és vidéke. Arad, 1903.

Pais István: A mikroelemek jelentősége az életben. Mezőgazda Kiadó, Bp., 1999.