Szentjobb – katolikus templom zarándokhely, 18. századi Szűz Mária kegykép, a szentjobbi Boldogasszony bencés apátság majd pálos kolostor, reneszánsz vár, Mercurius apát szobra

                       - épített környezet -

Szentjobb település Nagyváradtól mintegy 40 kilométerre északkeletre, a Berettyó jobb partján fekszik. Nevét Szent István király ereklyeként tisztelt jobbjáról kapta, melyet évszázadokon át őrzött a település.

Katolikus templom zarándokhely, 18. századi Szűz Mária kegykép

Szentjobb a középkortól fogva a régió jelentős Szűz Mária zarándokhelyének számított: az itteni Fekete Madonna a Kárpát-medence egyik legrégibb Szűz Mária kegyképének, a brünni Szűzanyának a másolata. Hanibal Dietriechstein salzburgi kanonok adományozta a festményt a korabeli szentjobbi Mária-kegykápolna számára. A képet néhány éve restaurálták; jelenleg a község római katolikus templomában tekinthető meg. A templomot 1745-ben Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel; építtetője Csáky Miklós váradi püspök volt. Mária Terézia a Szent Jobbot annak 1771-es Raguzából Magyarországra való visszahozatala alkalmából selyemre lefestette, mely 1777-ben Somogyi Dániel pannonhalmi főapát adományaként került a szentjobbi plébániatemplomba. A selyemfestményt aranyozott keretbe foglalták, a keret felső részén a magyar korona másolatával, mely napjainkban is megtekinthető a plébániatemplom szentélyében. A templom búcsúja szeptember 8-án, Szűz Mária születése, Kisboldogasszony ünnepén van, de augusztus 20-án Szent István napján is tartanak búcsút. 

Boldogasszony bencés apátság, majd pálos kolostor

1061 körül Mercurius székesfehérvári őrkanonok, hogy megóvja a Vata-féle pogánylázadás idején a Szent Jobbot, elhozta az ereklyét bihari birtokára (más változat szerint az őrkanonok az ereklyét ellopta a biztonságba helyezendő, kiemelt holttestről). Az államalapító első királyunk szentté avatását kezdeményező I. László király, a későbbi Szent László, 1084. május 30-án felkereste Mercurius apát családi monostorát, és ekkor értesült a Szent Jobb ittlétéről, így azóta május 30. a Szent Jobb megtalálásának emléknapja lett. A lovagkirály megbízta Álmos herceget, hogy a famonostor helyébe kőépítményt emeljen. 1095-re elkészült a bencés monostor a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére és a Szent Jobb őrzésére, és mint királyi apátságot gazdag adományokat kapott.  Szent László második látogatásakor 1089-ben a monostor szomszédságában kiépült településnek a Szentjobb nevet adta. Közel 400 éven át itt őrizték az ereklyét; a monostor az egyik legfontosabb zarándokhelye volt az országnak. A szentjobbi monostor 1239-től már hiteles hely, ezt a rangját 1486-ig megtartotta erődített vármonostorként. A monostort a pálosok szerezték meg 1497 végén vagy 1498 elején és birtokolták a XVI. század közepéig. A török veszély és a szerzetesi élet hanyatlása miatt a Szent Jobbot a XV. században elvitték Székesfehérvárra, majd onnan domonkos szerzetesek Raguzába; Mária Terézia vásárolta vissza tőlük 1771-ben. A szatmári béke után (1711) a vármonostort lerombolták. A földdel borított vármaradványok még nagyrészt feltárásra várnak, a romok köveiből épült fel a temető kápolna és a katolikus plébánia templom. A Szent Jobbot ma a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, már nincs rajta a szentjobbi apátság pecsétjén is szereplő gyűrű.

A szentjobbi vár

A szentjobbi várat 1475-ben említik először, mint az apátság várát. 1595-től Bocskai Istváné: ekkor jelentősen kiépülhetett, mert 1598–1599-ben castellumként emlegetik tartózkodási helyét (castelio suo vicino a Varadino). A várat 1607. május 1-jén Rhédey Ferenc kapta meg Rákóczi Zsigmond fejedelemtől. Berendezkedett a Várad után legfontosabb erődítményben, építkezett, rendbe hozatta a régi monostor templomát is. 1661. február 21-én a törökök harc nélkül bevették. Szentjobbon szandzsákot létesítettek, ennek fennhatósága alá került az egész Berettyó völgye. Petneházi Dávid kuruc kapitánynak 1686. február 9-én a törökök, kikötve a szabad elvonulást, feladták a várat. A szatmári béke eredményeként 1711-ben rombolták le az erődítményt. 2006 májusában találták meg a hajdani vár egyik bástyájának maradványait az itt folyó építkezés alkalmával, és még ugyan abban az évben feltárták a falmaradványokat. 2016 júliusától kezdődtek újabb ásatások a helyszínen.

Mercurius apát szobra

A 2006-ban felavatott emlékmű a falu központi parkjában áll. A talapzat címoldalán magyar, míg hátoldalán románul a következő olvasható: “Itt őrizte Szent István király jobbját/Mercurius apát 1083-tól/ Ó, dicsőséges Szent Jobbkéz,/ melyet magyar óhajtva néz;/ drága kincse népünknek,/ nagy öröme szívünknek./ A. D. 2006”

A két méter magas bronzszobrot Sánta Csaba szovátai szobrász alkotta. Mercurius bal kezében egy díszpárnán a Szent Jobbot fogja, jobb kezét fölötte, óvó mozdulattal tartja.