O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-
2018.12.01-2020.12.31.
ROHU-161
Félixfürdő, Apolló strand
- egészség és életmód -
Története
A váradi premontrei birtok első adminisztrátora 1711–1721 között Helcher Félix volt. A hagyomány szerint a szentmártoni pusztán az erdőséget vizsgálva észrevette, hogy a kondás az erdő aljában, a Luncs-patak nádasában őrzi a gazdaság sertéseit. Megfeddte a kondást, amiért a decemberi télben nem ment a disznókkal az erdőbe. A kondás azt felelte, hogy ez a hely jobb a sertéseknek, mert a nádas vize meleg. Helcher erre kitisztíttatta a forrást, és deszkából valamilyen kis fürdőházat építtetett a forrás fölé; a fürdőt később az adminisztrátorról nevezték el Félixnek. A kialakított fürdőt Bél Mátyás 1720 körüli leírásából ismerhetjük meg: „Két tó, egyik a másik mellett körülbelül három öl széles, és hosszúsága is annyi. Mélysége embernek megfelelő, körül gyalult deszkákkal és alapjában négyszögletűre formált, annyi lépcsővel a bemenetelnél, hogy a fürdőző emberek öltözetük változtatása végett kényelmesen tudjanak ki- és bemenni. (…) Keletre és délre egy kifolyása van, amely a legközelebbi folyócskába viszi a vizet. A tavakban nemcsak a fürdőmesternek van felépített épülete, hogy a fürdők alatta biztonságban legyenek, hanem azért is, hogy a fürdőzők számára alkalmas lehetőség legyen, ha kényelembe akarják tenni magukat.” A medencét fagerendákkal két részre osztották, külön a nők és külön a férfiak részére, a közelben pedig egy négy „kamrácskából” álló téglaépületben a vendégek meg is szállhattak. A fürdő vize ekkor még mindössze 21–22 Celsius fokos volt.
Jelentős változás az 1770-es évek elején történt: Ehenger Lajos adminisztrátor felépíttette a forrás fölé az első emeletes épületet, melyben felül öt és alul is öt betegszoba volt, a medencét fagerendák helyett középen egy lábnyi széles kőfal osztotta ketté, hogy nők a férfiaktól elkülönülve fürödhessenek. Szenczy István kanonok, adminisztrátor 1774-ben a fertőző betegek részére egy újabb medencét létesített, amely a vizét az előző két medencéből nyerte.
1834. október 15-én földrengés rázta meg a környéket. Ennek következtében a víz „hévmérséklete gyarapodott”, 37,5–45 Celsius fokos lett.
A fürdőtelepet a 19. század derekán kezdték el jelentősebben fejleszteni; a szállodaépítések, medencebővítések a II. világháborúig folyamatosan zajlottak: 8 szálloda, park, tükörmedencék, kabinok, szabadtéri medence és emeletes nyaraló épült – ez utóbbi sokáig gyermekszanatóriumként működött. Mivel az 1880-as évekre a forrás hozama a gyakori takarítások ellenére is elégtelennek bizonyult, Kukoly Bálint adminisztrátor artézi kút fúrását határozta el; 1885. december 4-én 47,14 méter mélységből a 49 Celsius fokú vízoszlop: az így nyert forrást Bálint-forrásnak nevezték el. Megépítették a termálvíz hőmérsékletének csökkentésére az első hűtőberendezést, majd később, 1903–1904-ben két újabb, fából készített hűtőtornyot létesítettek az erdőben.
Egy 1948-i minisztertanácsi rendelettel a romániai történelmi egyházak minden vagyonát elkobozták, így vesztette el Félixfürdőt is a premontrei rend. Az 1960-as évektől vette kezdetét a fürdő nagy átalakítása, amely rövid szünetekkel 1989-ig tartott: szállodák, kereskedelmi komplexum, gyógyászati poliklinika mellett a Szakszervezetek üdülő- és kezelési központja, valamint az Apolló 1. strand és Apolló 2. medence épült meg. 1987-ben átadták a művelődési központot, a szakszervezetek 2. számú üdülő- és kezelési központját, továbbá rehabilitációs kórház, szállodasorok és bazárnegyed is épült. Az új medencék számára már nem volt elégséges a Bálint-forrás vízhozama, ezért több kutat is fúrtak, melyek üzemeltetése azonban jelentősen csökkentette a többi kút hozamát. Mivel a fürdőnek nem volt temploma, 1992-ben a váradi múzeumkertből átszállították a fürdő központjába az eredetileg Tatarosról (Brusturi) származó kis fatemplomot, melyet az ortodox egyház használ, Nem sokkal messzebb tőle, rövidesen vadonatúj fatemplomot is emeltek, ezúttal a görög katolikus egyház és hívei.
Jelenleg Apolló és Félix Strandfürdő néven üzemel a fürdőtelep; e két létesítmény egy területen helyezkedik el. Az Apolló strandon termálmedencék, három csúszda – egy 115 méteres, egy 63 méteres és egy 42 méteres – várja a vendégeket. A Félix strandon több termálvizes medence valamint hullám és strandmedence is található.
- Péter I. Zoltán: A Nagyvárad melletti termálfürdők rövid története. Korunk III. évf. (2009) 8. online: https://epa.oszk.hu/00400/00458/00152/index4c0d.html
- Apolló és Félix strandfürdő. http://therma.hu/2016/09/07/apollo-strand/