O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

Ásotthalom; Kiss Ferenc okleveles erdőmérnök, a szegedi erdők atyja munkássága és ásotthalmi tanyája

 

      - kulturális örökség - 

Kiss Ferenc az én szememben nem e világból való ember. Őbenne a fák lelke él, amelyeknek ura és királya ő, ha minden király úgy szeretné alattvalóit, mint ő, de soha nem volna háború a világon. A szilfa neki adta a keménységet, a nyírfa a lágyságát, méltósága a tölgyé, derült nyugalma a juharé, szelíd, magyar bánata az akácé. [...] Ez a szürkefejű ember azzal játszotta végig az életét, hogy erdőket ültetett a homokba, s arca verejtékével kertet csinált a sívó kopárból. Milyen nagy költő az ember, aki ilyen szépet tudott álmodni és milyen boldog lehet az a költő, akit túlélnek az álmai.”  Móra Ferenc

 

Élete, munkássága

1860. április 24-én született a Sopron megyei Szilsárkányban. Bedő Albert, országos főerdész-mester ajánlatára 1885 decemberében került Szegedre a Szeged környéki erdők fejlesztési tervének elkészítésére. 1888-ban Kiss Ferenc három, vastag könyvbe kötött iratot s két nagy térképet helyezett le a város asztalára: a Szeged környéki erdők fejlesztési tervét. Szegedi működésének első évében tervet készített a satnyuló, romló erdők javítására, ennek alapján kezdődött azok felújítása. A futóhomok terjedésének meggátolására 1893-ban 540 kat. holdon védőerdőt létesített (1776-ban mindössze 3 kat. holdnyi erdő terült el Szeged határában). Élete és munkássága ettől kezdődően szorosan összekapcsolódott az alföldi homokterületek erdősítésével, a futóhomok megkötésével. A megfigyeléseit rendszeresen feljegyezte. Tanulmányai, cikkei megjelentek a szaklapokban: a csemetenevelés jelentőségéről, az erdőtelepítések új eljárásairól és a kártevőkről szerzett tapasztalatait osztotta meg az olvasóközönséggel. Úttörő jelentőségű írása a ‘90-es években a homokfásítás gondjairól szól: a talajokat a rajtuk termő ősnövényzet feltárásával szükséges minősíteni, mert ez adhat fontos támpontot az ültetendő fafajok megválasztásában. A véderdők létesítése mellett Szeged körül zöldövezetet sürgetett, a hazai nyárfajok erdőgazdasági jelentőségét részletesen elemezte. Megállapította, hogy a szürkenyár különálló faj.

1897-ben házasságot kötött Strőbl Margittal, akinek édesanyja, Vedres Klementina Szeged város nevezetes földmérőjének, Vedres Istvánnak, „Szeged Széchenyijének” unokája volt. 1899. szeptember 2-3-án országos gazdasági kiállítást szerveztek Szegeden, ahol Kiss Ferenc előadást tartott a homokterületek erdősítéséről. Az előadást számos kép, szemléltető anyag illusztrálta, melyeket a párizsi világkiállításra is elküldtek.

1900-1901-ben Alsótanyán (a mai Ásotthalom határában) a város részére 12 holdas gyümölcsfaiskolát létesített; Vedres István után ő is lelkes híve volt a homoki gyümölcstermesztésnek. Kiss Ferenc elérte, hogy a faiskolákból olcsón, önköltségi áron adják a csemetét a környékbelieknek, így százezer számra került ki sok nemes gyümölcsfa a tanyák udvarára és a szőlőkbe. 1914-ben felvették a Dugonics Társaságba. Kiss Ferenc székfoglalóját (Adatok a szegedi erdők történetéhez) január 27-én Móra Ferenc olvasta fel. Móra gyakran meglátogatta az erdészt ásotthalmi tanyáján, több tárcát, novellát, sőt könyvet — Georgikon címmel— írt e kirándulások hatására.

1939-ben, több évtizedes tudományos és gyakorlati munkája elismeréséül a szegedi Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorrá avatta. Egyik legnagyobb munkája Szeged erdészete címmel az Erdészeti Lapok 1939. évi füzeteiben látott napvilágot. A tanulmány mintegy összefoglalása a szegedi erdők történetének, és tartalmazza voltaképpen 50 éves működésének minden lényeges mozzanatát.

1940-ben az ásotthalmi elágazásnál lévő erdőben fatábla jelezte: „Kiss Ferenc Erdő”.

1944-ben Duna-Tisza közti erdők használatának tartamossága, Harc az elemi csapásokkal a Duna Tisza közti homokterületeken, és a Serevényfűz címmel jelentek meg tanulmányai.

1952. június 14-én halt meg Szegeden.

Emlékét Szegeden mellszobor, róla elnevezett szakközépiskola (korábban erdészeti technikum) és emléktábla őrzi. Az ásotthalmi Emlékerdőben domborművel ellátott tölgyfa emlékmű Cs. Kovács László alkotása.