O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

Ásotthalom; Gárgyán-erdei pihenőpark

       - természeti környezet -

Története, leírása

1771-ben a homok megkötésére Ásotthalmon és Csengelén ültették az első két homoki erdőt, s egyúttal egy-egy erdőőri épületet is emeltek. A Homokhátság mesterséges erdősítésének indítéka a szántóföldek és a marhatenyésztéshez szükséges legelők használhatóságának biztosítása volt. A XVIII. század végén beállott aszályos években a futóhomok a szántóföldeket és a legelőket a annyira fenyegette elárasztással, hogy az ellene való védekezés létszükségletté vált. Az 1800-as évek elején ezért megkezdték a homokpuszták erdősítését. Az első nagyobb telepítéseket Vedres István kezdte, tevékenysége kezdetén Szeged határában mindössze 3 hold erdő volt. Az ültetvényekhez feketenyár- és fűzdugványokat használtak, de kísérletképpen eper-, akác-, vadkörte-, vadalma-, tölgy-, szil- és nyírcsemetéket is ültettek. Vedres István, a „szegedi erdők atyja” minden eszközt megragadott annak érdekében, hogy az erdősítések ügyét előbbre vigye. Részletesen kidolgozta az erdőgondozás feladatait és azok ütemezését.

Az erdőtelepítések első, 1850-ig tartó időszakának eredményeként a homok megkötése jórészt sikerült, 5506 kh-on volt már erdő, azonban a fafajok megválasztása következtében azok igen gyenge minőségűek voltak.

Az 1863. év december 13-án 24 órán át dühöngő „lucaszél" annyira megmozgatta a homokot, hogy Szeged város szükségesnek látta a további erdősítést. 1850-1885 között az akác vált uralkodó telepítési fajjá. 1886. január elsején az erdők állami kezelésbe vételével lezárult a szegedi homokvidék erdősítésének újabb fontos korszaka. Az erdőgondnoki tevékenységgel Kiss Ferencet bízták meg, aki új irányba terelte az erdőgazdálkodást.

Jelentős újítást vezetett be a fafajok felhasználását illetően: a silány erdőket korszerű akácosokká, tölgyesekké, fenyvesekké változtatta.

Jelenleg Ásotthalom területének közel 42%-a erdő. Az 5117 hektárnyi erdővel borított terület faállományát 32%-ban feketefenyő, 24%-ban erdei fenyő, 23%-ban hazai nyár, 16%-ban akác, 3%-ban nemesnyár és 1-1%-ban kocsányos tölgy, illetve egyéb keménytörzsű fajok alkotják.

A Gárgyán-erdő hangulatos parkerdő, melyben a kijelölt útvonal mentén tájékoztató táblák, asztalok, padok várják a túrázókat. Továbbá két nagyméretű esőbeálló, kiépített tűzrakó helyek és ivóvíz is szolgálja a kirándulók kényelmét. A Gárgyán-erdőben kerül rendezésre az ún. gombatúra, amely 4 km hosszú útvonal bejárása az erdőben. Szakvezetéssel közel 4 órát vesz igénybe.