Ásotthalom; Rózsa Sándor Élményház

                  - kulturális örökség -

Rózsa Sándor élete

A legrettegettebb alföldi betyár 1813-ban született Szegeden. Alig 23 évesen egy nem bizonyított váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett, és véres, hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. Belefáradván a számkivetettségbe, maga kérte a becsületes élet lehetőségét a császártól, azonban kérvényét elutasították. 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz, de a Délvidéken harcoló szabadcsapatát fegyelmezetlenség miatt hamarosan feloszlatták. A szabadságharc leverése után folytatta bujkáló, rabló életmódját. 1856-ban ismét elfogták, életfogytiglani fegyházra ítélték, majd 1867-ben kegyelmet kapott. Mivel korábbi életmódját újra folytatta, hajtóvadászat indult ellene, elfogták és szamosújvári fegyházba zárták. Itt halt meg 1878-ban. Sírhelyéhez a betyárromantikát kedvelők zarándokolnak.

Már életében mondai alakká nőtt; a tetteit hírül adó ponyvakiadványok valótlan események egész sorát tulajdonították neki. Az irodalmi feldolgozások (Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond) mindegyike felhasználja a szájhagyományban és a ponyvákból ismert kalandokat. A róla szóló mondákban gyakori motívum a szabadságharcban betöltött szerepe, valamint Kossuthtal és Petőfivel való találkozása. E mondákban nemzetközi vándormotívumok is fűződtek alakjához: nem fogja a golyó; utolsó kívánsága révén kimenekül az ellenség gyűrűjéből (karikás ostorát kéri, azzal vág utat magának). Rózsa Sándor népballadai hősként is megjelent a folklórban: de a róla szóló balladák egyikét sem lehet konkrétan Rózsa Sándor életének eseményeivel azonosítani. A Dél-Alföldön, elsősorban Szeged környékén gazdag a Rózsa Sándorral kapcsolatos balladaköltészet. Rózsa Sándor balladáját (Esik eső, szép csendesen csepereg…) és a szintén „betyár” témájú Kutyakaparási csárda című dalt a Sándorfalvi Citerazenekar előadásában itt hallgathatjuk meg (a felvétel, illetve a fotó valószínűleg a zenekar 1973-as Aranypáva szereplése alkalmával készülhetett): https://www.youtube.com/watch?v=wGrx8byehGg

Az Élményház

2014. július 18-án adták át az Élményházat, amelyben Rózsa Sándor-korabeli eszközökből és dokumentumokból álló kiállítás látható. Megtekinthető például Rózsa Sándor gazdagon hímzett dohányzacskója is. Az Élményházban helyet kapott egy börtöncella is, amely panoptikumként funkcionál, rácsai mögött Rózsa Sándor élethű szobra szóban is köszönti a vendégeket; a legendás betyár ükunokája kölcsönözte a hangját a felvételhez.

A tárlatok körbejárása után a látogatók megpihenhetnek az épületben kialakított moziteremben, ahol az 1971-es Rózsa Sándor című tévéfilm kínál kikapcsolódást.