O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

Ópusztaszer ; Akhal-teke ménes

 

    - kulturális örökség, turizmus -

Története

Az Akhal-teke ősi lófajta, melynek neve a türkmenisztáni sivatagos tartományokhoz fűződik. Eredetét homály fedi, annyi biztos, hogy a türk törzstagok ezeket a lovakat kimondottan a harcmezőkre tenyésztették. Az Akhal-tekéknek fürgének és bátornak kellett lenniük, tűrőképességüknek és kitartásuknak kiemelkedőnek kellett lennie, hiszen a támadások általában a tábortól nagyon messze történtek.

Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének igazgatója megállapítása szerint a honfoglaló magyarok lovai az Akhal-teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot.

A fajta 1917-ben, a Türkmén Köztársaság kikiáltása után máshol is közismertté vált; Oroszországban 1941-ben kiadták az első Akhal-teke versenylovas könyvet.

Marmagassága 145-157 cm között van, bőre rendkívül vékony, átlátszanak rajta az erek. Magas ellenálló képességéről ismert, könnyen fegyelmezhető. Az Akhal-Teke általában erős akaratú és élénk, karcsú testű, elegáns és egzotikus megjelenésű ló. A fajta különleges tulajdonsága, hogy a szőre fémes ragyogású, színe bármilyen lehet. Ez a ragyogás leginkább a szőre összetételének köszönhető: szőrszálainak egy része áttetsző, ezért a napsugarak könnyedén áthatolnak rajta, ez teszi olyan csillogóvá.

Az Akhal-Teke a rendkívüli érzékenysége és intelligenciája miatt olyan lovast igényel, aki nem sporteszköznek, hanem „csapattársnak" tekinti a lovát, és jól meg tudja ítélni annak fizikai és lelki állapotát.

 

A ménes leírása

Az ópusztaszeri Akhal-teke ménes története egybeforr a tenyésztő Cseppentő családdal, akik 1985-ben költöztek Ópusztaszerre, az emlékpark építésének időszakában. Úgy gondolták, hogy „a honfoglalás emlékhelyén a lónak is helye van”. Egy ménnel kezdték meg a tenyésztést; napjainkban különböző korú és képzettségű, különleges színekben pompázó kancákkal, heréltekkel és ménekkel tartanak lovastúrákat, oktató kurzusokat, és a honfoglalás korát megidéző lovasbemutatókat. A „Cseppentő-nyereg” a Cseppentő család terméke, amelynek a konstrukciója a hajdani történelmi magyar nyeregből és a 18. század óta készített tiszafüredi nyeregből indult ki. Több évtizedes fejlesztés és folyamatos tesztelés során a nyereg kialakítása igazodott a mai elvárásokhoz, biztosítva ezzel a ló komfortját és a lovas biztonságát, kényelmét és technikai igényeinek kielégítését. Mindemellett a nyereg stílusában és rusztikus anyagaiban továbbra is őrzi a hajdani magyar nyereg hagyományait. Csak természetes anyagokból készül: alkotóelemei a rugalmas falemez, a könnyű fémváz, sok bőr és még több gyapjú. Szembetűnő tulajdonsága a kényelem és a biztonság.