Ópusztaszer; Árpád emlékmű

                     - kulturális örökség - 

Története

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium ünnepén az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját, a VIII. törvénycikk pedig "a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről" rendelkezett, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - a korabeli szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.

Néhány évtizeddel azután, hogy Tatay János Sopron megyei plébános először vetette fel a honalapítás megünneplésének kérdését, Göndöcs Benedek gyulai lelkész és pusztaszeri apát ugyanebben a tárgykörben előbb a miniszterelnöknek, majd az Országos Műemlék Bizottságnak nyújtott be emlékiratot. Az 1882-ben készült dolgozatban azt javasolta, hogy a millenniumi ünnepségek Pusztaszeren kezdődjenek: mindenekelőtt azért, mert ásatásai során sikerült megtalálnia az Árpád-ház patrónájának, Szűz Máriának szentelt bencés apátsági templom alapfalait, illetve padozatának egy részét. Annak az ősi bazilikának a romjait tehát, amely ­ a hagyomány szerint ­ „éppen azon a helyen emeltetett, ahol őseink az első magyar országgyűlést tartották”.

Az emlékmű alapkövét 1896. június 27-én helyezték el, az avatására 1897. május 21-én került sor.

Leírása

Az emlékmű Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. A távolba tekintő vezért szablyával a kezében, ülő helyzetben láthatjuk. Azt a pillanatot örökítette meg a szobrász, amikor Árpád és a vezérek ezen a helyen sátrat verve, 34 napon keresztül az ország szokástörvényeit rendezték. Árpád itt magányosan, egyedül a távolba tekint. Háta mögött Kelet, előtte Nyugat, tekintete pedig Dél-Nyugatra fordul, mintha a jövőbe nézne, az „Örök Város”, Róma felé.

A százéves szobrokat Buzál Károly faragta újra. Árpád fejedelem eredeti szobra a Rotunda épületében látható. Az eredeti oroszlánszobrok az emlékműhöz vezető út két oldalán vannak elhelyezve.