O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

Ópusztaszer; Feszty-körkép

 

              - kulturális örökség -

 

Leírása

A Feszty-körkép (címe: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Rotunda épületében látható a 15x120 méteres körkép.

 

Története

Feszty Árpád festőművész 1891-ben párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Hazatérve hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: először a bibliai özönvíz történetét szerette volna vászonra vinni. Apósa, Jókai Mór azonban rábeszélte, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét.

Feszty a körkép témájának tanulmányozásához elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. Az érdeklődés láttán a Fővárosi Tanács átvállalta a költségeket és a körkép elhelyezésére szolgáló épület helyéül a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet jelölte ki. Itt épült fel a Rotunda, melynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum áll.

A monumentális mű elkészítéséhez festő kollégái nyújtottak segítséget: Ujváry Ignác segítségével festette meg az égboltot, a tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi Béla festették, az alakok és csoportok pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek Pállya Celesztin munkái. Feszty felesége, Jókai Róza a sebesülteket és a halottakat festette meg. Olgyai Ferenc, Barsy Adolf, Ziegler Károly és Mihalik Dániel is erejüket megfeszítve dolgoztak, hogy a határidős munka elkészüljön. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. Érdekesség, hogy a korabeli közélet több ismert alakját is megjelenítették a festményen, maga Feszty Árpád fejedelemként szerepel az alkotáson.

A körkép bemutatásának napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási volt az érdeklődés a kép iránt, amely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított.

1898-ban a képet Londonba szállították a világkiállításra, s csak 1909-ben tért vissza Budapestre, ahol ideiglenes faépületben kapott elhelyezést, mivel a korábbi épületet a Szépművészeti Múzeum építtetése miatt lebontották. 1944-ben a körkép épületét bombatalálat érte, s maga a kép is sérüléseket szenvedett. A felszabdalt, fahengerekre tekert képdarabokat a tulajdonosok átadták a Nemzeti Galériának.

Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark létesítéséről Ópusztaszeren. Megkezdődött a monumentális festmény restaurálása, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben félbeszakadt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben lengyel restaurátor csoport nyerte el a körkép helyreállítására kiírt pályázatot. Feszty alkotása 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, a ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként. A Feszty-körkép csarnokában hallható zenét Birinyi József szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre.

A körképen ábrázolt tájat, a festés helyszínét Popovics Béla munkácsi tanár, helytörténész azonosította, miután 1996-ban a képet látva felismerte a Munkács környéki hegyeket. A Munkácstól keletre eső Kendereske határában találta meg azt a dombot, ahonnan körbenézve pontosan a lefestett tájat lehet látni. A festés helyszínén 2013-ban állították fel emlékműként a körkép kicsinyített, kőbe gravírozott másolatát.