O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

Sándorfalva; Pallavicini-kastély és kastélykert, díszsírhely

 

                    - - épített örökség

 

A család története és a díszsírhely létrejötte

Az olasz eredetű arisztokrata család genovai ágának tagjai a 18. században Ausztriában és Magyarországon telepedtek le. Pallavicini János Lukács, a Genovai Köztársaság követeként 1731-ben került Bécsbe, a török hadjárat alatt, 1738-ban a dunai hajóhad parancsnoka volt. Fia, Károly, az osztrák hadseregbe lépve 31 éves korában már ezredes lett es 1779-ben Habelschwert ostrománál tanúsított vitézségéért elnyerte a Mária Terézia-lovagrendet. Egyetlen fia Edvárd őrgróf (1787–1839), aki a mindszent-algyői hitbizományi uradalom tulajdonosaként nyerte el 1827-ben a „magyar honfiúságot”. Unokája, Pallavicini Sándor 1853. május 6-án született Szegeden. A későbbi őrgróf, főrendházi tag, császári és királyi kamarás a jogot a bécsi egyetemen hallgatta, majd diplomáciai pályára lépett, és a szentpétervári követségnél attasé lett. Ettől visszavonulva gazdálkodásnak szentelte idejét. 1874-ben nyerte el a császári és királyi kamarási rangot, 1884-ben a szegvári kerület országgyűlési képviselőjének választotta meg. A szegedi árvíz idején számos hazafias áldozatot hozott, például az árvízkárosultak egy részét saját birtokán letelepítve alapította megy Sándorfalvát. A Pallaviciniek Ányás kápolnájában temetkeztek, amelyet a II. világháború után leromboltak és felrobbantottak. Pallavicini Sándor, Sándorfalva alapítója, néhány vagyontárgyával a Cseh Köztársaságba ment, majd 1933-ban Jemnice kápolnájában temették el. A kápolnát államosították 1945-ben, és a sírokat lerombolták az 1990-es években. Alfonso Pallavicini édesapja kívánságára családi sírhelyet hozott létre a sándorfalvi temetőben, melyet 2013-ban szenteltek fel: itt nyugszik az 1789 utáni majdnem teljes Pallavicini család, „akik békében nyugodhatnak itt a földben, ami egykor hozzájuk tartozott.”

A kastély története, leírása

A Pallavicini-kastélyt az 1879-et követő években építették, a jószágigazgató lakhelyeként szolgált. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség székhelye volt. Az államosítást követően óvodát, majd iskolát helyeztek el az épületben. A hajdani őrgrófi család kastélyát és parkját 2010-ben korhűségre törekedve újították fel. A kastély termei állandó és időszaki kiállításoknak adnak helyet. A Pallavicini Emlékszobában állandó tárlaton mutatják be az őrgrófi család történetét és mindennapjait, emléktárgyakkal,  korabeli bútorokkal és dokumentumokkal. Az Uradalmi Teremben és a Kelemen Kristóf-teremben (sándorfalvi születésű szobrászművész) Sándorfalva története és népélete kerül bemutatásra. A Pallavicini kastélyban kaptak méltó helyet Budai Sándor népművész naiv festményei, és Sándorfalva díszpolgárainak tablói egyaránt.

 

 

 

Tudtad-e?

  • A szegedi nagy árvíz következtében 36 200 holdnyi terület került víz alá, és 5458 ház omlott össze, épségben csak 265 maradt.
  • - Az árvíz 1979. március 12-ei pusztítását Jókai Mór és Mikszáth Kálmán is megörökítette.
  • 1883-ra Szeged gyorsan és látványosan épült újjá belföldi és nemzetközi segítséggel: Több mint 2600 lakóházat és 600-nál több, egyéb rendeltetésű épületet emeltek a romok helyére.