Sándorfalva; Budai Sándor lakóháza és hagyatéka

    - kulturális örökség -

 Budai Sándor jelentősége és az emlékház leírása

Budai Sándor 1918-ban született, napszámos szülők gyermekeként nevelkedett Sándorfalván, ahol „a tizenéves fiatalok is citeraszóra táncolgattak a kurta- vagy a padkaporos bálokban.” Az elemi iskola befejeztével szülei inasnak adták Békefi Dezső bognármester műhelyébe. Itt minden fafeldolgozással kapcsolatos tudást elsajátított. Első citeráját 12 évesen készítette el. A háborúból hazatérve a helyi kisipari termelőszövetkezetben kezdett dolgozni. 1957-ben megalapította a sándorfalvi citerazenekart. Az együttessel hazai és nemzetközi sikereket ért el, több filmben is szerepelt. Az együttes hangszereit ő készítette. Nevezetesek csikófejes citerái, melyek külföldi és hazai múzeumokba és magángyűjtőkhöz is kerültek. 1967-ben a Népművészet Mestere címet citerakészítő munkásságáért kapta. Naiv festőként is ismertté vált: művein a paraszti élet mindennapjait örökítette meg. Íráskészsége, néprajzi gyűjtői rátermettsége is kiemelkedő volt: 1969-től a Csongrád megyei Néprajzi és Nyelvjárási Pályázatra hat alkalommal nyújtott be pályamunkát, melyeket a Móra Ferenc Múzeum Adattára őriz. Írásaiban a citera széleskörű bemutatása mellett változatos témákat örökített meg; a fehértói juhászok életéről, népi gyógymódokról, lakodalmi szokásokról, párválasztásról, hiedelmekről, temetési szokásokról egyaránt írt. 1974-ben Lengyelfi Miklós filmrendező, készített portréfilmet Budai Sándorról Citerakészítő címmel. 1986-ban, Sándorfalván halt meg. Halála után citerazenekara felvette a nevét és róla nevezték el a helyi művelődési házat. 1999-ben Sándorfalva posztumusz díszpolgára lett.

Budai Sándor felújított szülőházában eredeti berendezések és használati tárgyak adják vissza az egykori hangulatot a citeratörténeti kiállítás segítségével. A kiállítóterek a kort megidézve mutatják be Budai Sándor egykori lakását és műhelyét, nagy hangsúlyt helyezve előadói és citerakészítő tevékenységére. A világszerte ismertté vált hangszer kialakításához használt munkaeszközökkel felszerelt bognár- és citerakészítő-műhelyt is láthatunk. A kiállítóhelyhez tartozó udvaron az újjáépített, fedett-nyitott szín ad helyet a hajdani falusi portákon használatos tárgyak, mezőgazdasági eszközök bemutatásának.