O-IKT (Sport-Egészség-Turizmus-Ifjúság)
2018.12.01-2020.05.31.

ROHU-161

Természeti értékek

Az Ásotthalmi Láprét Ásotthalomtól délkeleti irányban, pár kilométerre található. Ez a terület a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból legkiemelkedőbb védett területe, sokszínűsége és egyedülállósága miatt hívják Csodarétnek is. A területen több társulás típus is megtalálható: a buckatetőkön pusztai csenkeszes (Festuca rupicola) homokpuszta-rét, a mélyebb területeken dolomit-lejtő sztyepprét, a buckaközökben serevényfüzes (Salix rosmarinifolia), a buckákat szegélyező mocsárréten kékperjés (Molinia) láprét, a legmélyebb részeken, illetve a területen átvezetett Kőrös-éri Főcsatornában nádas alakult ki. Az itt található 251 növényfajból 19 védett, és 3 fokozottan védett. Utóbbiak közül legértékesebb a fokozottan védett mocsári kardvirág (Gladiolus paluster). A területen található 50-60 000 tő a világállomány csaknem 50 %-át teszi ki. Nagyobb tömegben fordul elő a fokozottan védett egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) és a szintén fokozottan védett növényként számon tartott, a kosborfélékhez tartozó pókbangó (Ophrys sphegodes).

 

A területen található védett növény a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnodenia conopsea), az agárkosbor (Orchis morio), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), a poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), a vitézkosbor (Orchis militaris), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a vitézvirág (Anacamptis pyramidalis), a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) vagy a fehérmájvirág (Parnassia palustris).

 

Az Ásotthalmi Láprét nem csak botanikai, hanem zoológiai szempontból is értékes. A terület igen gazdag ízeltlábúakban, csak bogarakból (Coleoptera) mintegy 350 fajt ismernek, de becslések szerint több mint ezer faj élhet itt. A nagyszámú ízeltlábú több madárnak is biztos táplálékforrást biztosít, ennek köszönhetően számos védett madárfaj található a területen, így előfordul például a fokozottan védett szalakóta (Coracias garrulus) is.


A Félix-fürdő Románia legnagyobb egybefüggő, termálvizes gyógyfürdője. Magas hőmérsékletű vizének köszönhetően megél benne a melegebb hőmérsékletet kedvelő trópusi növény, ízeltlábú és halfaj is. A környék egyik különlegessége a váradi maradványcsiga (Melanopssi parreyssii), amely ezen kívül csak trópusi élőhelyeken ismert. A fürdő vízében a legfeltűnőbb és legkülönlegesebb vízi növény a nílusi tündérrózsának vagy egyiptomi lótusznak (Nymphaea thermalis) is nevezett, termálvizet kedvelő tündérrózsafaj.


Hegyközszentmiklósra és környékére a termálfürdő vonzza a látogatókat. Érdemes megnézni a régi pincesort, amely az 1800-as években virágzó szőlőtermesztés emléke. Nyugalmas környezete szinte megnyugtatja az odalátogatót: források, gyógyforrások helye, amelyek egy része még felfedezésre és regisztrációra vár. Javasolt kipróbálni a hegyközszentmiklósi strandot, amelyet az egyházközösség üzemeltet. Valószínű, hogy Bihar legforróbb termálvize található itt, hőmérséklete olykor eléri a 60-70 °C-ot is. Gyógyhatása ismert, mozgásszervi megbetegedések, központi idegrendszeri megbetegedések és nőgyógyászati problémák kezelésére használható. Összetételében pozitív ionokat, káliumot, nátriumot, kalciumot, magnéziumot és egyéb vegyületeket tartalmaz. Langyosra lehűtve jó a gyomor- és epeműködésre, fokozza a kiválasztást. Lúgos, bikarbonátos víz, amely a könyök, gerinc, térd és kötőszöveti gyulladásokat regenerálja. A területen vegyes összetételű lombhullató erdők találhatók, amelyekben előfordul közönséges dió (Juglans regia), platán (Platanus acerifolia), vörös tölgy (Quercus rubra), szilfa (Ulmus sp.) és mezei juhar (Acer campestre) is.


Kaszoja (Casoaia) a Zarándi-hegységben található Romániában. Növényzete a középhegységek sajátosságait mutatja, a környező területeken a gyertyános-tölgyesek jellemzőek, a magasabb régiókban bükkösöket találhatunk. A fák alatt málnát (Rubus idaeus), szedret (Rubus fruticosus) és kakukkfüvet (Thymus sp.) is találhatunk. A terület állatvilága is gazdag, több lepkefajjal is találkozhatunk, ilyen a közönséges boglárka (Polyommatus icarus), a fehérsávos lepke (Neptis sappho) vagy a citromlepke (Genopteryx rhamni). Több hüllőfaj is él itt, például az erdei sikló (Elaphe longissima), a fürge gyík (Lacerta agilis), de még keresztes viperát (Vipera berus) is láthatunk. A terület nagyobb testű emlősök élőhelye is, mint a farkas (Canis lupus), a róka (Vulpes vulpes) vagy a vaddisznó (Sus scrofa).


Menyháza (Moneasa) Romániában, a Béli-hegység völgyében található. A környéken lombos és fenyőerdők váltakoznak. Növényei közül különösen értékes a nálunk védett ritka szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) a kakasmandikó (Erythronium dens-canis) illetve a Teleki-virág (Telekia speciosa), de találkozhatunk hóvirággal (Galanthus nivalis), kárpáti sáfránnyal (Crocus heuffelianus) és tavaszi tőzikével (Leucojum vernum) is. A környéken több nagyobb testű emlős is él, mint a farkas (Canis lupus), a vaddisznó (Sus scrofa) vagy az európai őz (Capreolus capreolus).


Pusztaszer környéke igen értékes természeti szempontból, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. A legértékesebb a Pusztaszer határában található Büdös-szék, hivatalos nevén Dongér-tó (bár ezt az elnevezést kevesen használják), amely egyaránt része a Natura 2000 hálózathoz tartozó Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007) különleges madárvédelmi területének (SPA), illetve a vizes élőhelyek védelmére kijelölt Pusztaszer ramsari-területnek is. Ez a sekély vizű, szikes tó aszályos időben teljesen kiszárad. Növényvilága egyedülálló, a Kiskunság homokpusztai növényei keverednek a szikes ürmös-csenkeszes szikes puszta fajaival. A növények közül a ritka vetővirág (Sternbergia colchiciflora) áll természetvédelmi oltalom alatt. A terület legkiemelkedőbb természeti értéke a madárvilága, eddig több mint 220 fajt figyeltek meg. Számos fokozottan védett faj is előfordul, ilyen például a piroslábú cankó (Tringa totanus), a nagygoda (Limosa limosa), a széki lile (Charadrius alexandrinus), a gulipán (Recurvirostra avosetta) vagy a gólyatöcs (Himantopus himantopus). A területen védett hüllő fajok is megtalálhatók, mint a vízisikló (Natrix natrix) vagy a mocsári teknős (Emys orbicularis).


Sándorfalva határában több védett terület is található, ezek közül is kiemelkedő a településtől délre található, fokozottan védett Fehér-tó.  Az egykori szikes tóból kialakított halastórendszer hazánk egyik legrégibb védett területe. A Fehér-tó gazdag madárvilága miatt kiemelt fontosságú, része a Natura 2000 hálózathoz tartozó Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007) különleges madárvédelmi területnek (SPA), illetve része a vizes élőhelyek és vízi madarak védelmére létrehozott, nemzetközi jelentőségű területekhez tartozó Pusztaszer ramsari- területnek is. A Fehér-tó több, fokozottan védett madár élőhelye, mint a nagy kócsag (Egretta alba), kis kócsag (Egretta garzetta), gólyatöcs (Himantopus himantopus), kanalas gém (Platalea leucorodia) vagy a vörös gém (Ardea purpurea).

 A Tisza vonalával párhuzamosan helyezkedik el a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó, rendkívül változatos Sándorfalvi-erdő (Vöröscsárdai erdő). Ezt a nagy kiterjedésű, egybefüggő erdőterületet homokra telepítették, találunk benne homokbányát, homoki gyepeket, szikes laposokat, telepített lombhullató- és tűlevelű erdőket és természet közeli erdőfoltokat hazai nyárasokkal, tölgyesekkel. Több hegyvidéki növényfaj is megtalálható itt, amelyek valószínűleg régebbi betelepítés során kerültek a területre, az Alföldön nem honosak. Ezek közül a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens), illetve a szártalan kankalin (Primula vulgaris) természetvédelmi oltalom alatt áll. Tisza menti elhelyezkedésének köszönhetően nagyon fontos madárvonuló hely, az év során több mint száz madárfaj figyelhető meg, melyek közül 62 fészkelt is már a területen. Jelentős részük természetvédelmi oltalom alatt áll, ezek közül természeti szempontból legfontosabb a fekete harkály (Dryocopus martius), a szalakóta (Coracias garrulus) valamint a lappantyú (Caprimulgus europaeus).


1100 méter magasan található a tengerszint felett, kiváló túraút vezet innen a bihari Kapubarlanghoz, a Bihar-csúcshoz és a csodálatos Rozsda-szakadékhoz. Ez a hely természeti rezervátum, csak kísérővel látogatható a turistaszálló, amely mindennel fel van szerelve, amire eső esetén szükségük lehet a túrázóknak. Télen a síelés szerelmeseinek biztosít lehetőséget. Vártop látnivalói csodálatosak, még azon az áron is, ha közben bőrig ázunk. A barlangok igazi mesevilágot alkotnak, amelyek önmagukért beszélnek. Czárán Gyula, az első turisztikai szakemberek egyike örmény származású volt, sokat tett az itt található barlangokhoz vezető utak kiépítéséért, a turizmus fellendítéséért. Munkásságát a felfedezés, feltárás, ismertetés és kiépítés jellemezte. A terület növényzete a tengerszint feletti magasságtól függően változik, legmagasabban a havasi legelők, alacsonyabban a lucfenyők, majd a lombhullató erdők szintje található. A legelőket és kaszálókat színpompás növények tarkítják. A leírt növényfajok száma 420, amelyek néha szokatlan változatosságot mutatnak. Kiemelkedik közülük a nálunk védelem alatt álló turbánliliom (Lilium martagon) a zergeboglár (Trollius europaeus), az agárkosbor (Orchis morio), de találhatunk itt aranyveselkét (Chrysosplenium alternifolium), fűzlevelű peremizst (Inula salicina) és kárpáti zergevirágot (Doronicum carpaticum) is. A lápok felszínén tőzegmoha fejlődik, az így keletkező tőzegen számos különleges fajjal találkozhatunk, mint a tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos), a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), a tőzegrozmaring (Andromeda polifolia) vagy különböző sásfélék.